Nehezen de végre valahára megszereztem az "A korlátlan" jogsimat! A "tanfolyamot" augusztusban kezdtem, vicces hogy tanfolyamnak hívják mert nem kell újra kreszt tanulni, annyit motorozni amennyi elő van írva, nem ülünk le és tárgyaljuk meg a kresz minden egyes kis szabályait de akkor is tanfolyam! 30 rugót szépen befizet az ember és már gurulhat is a rutin pályára bólyákat kerülgetni. Az első rutin pályás gyakorlásnál még ördöggel mentem, mert én azt hittem hogy ha gyakorolunk csak, akkor nem kell olyan kőkemény szigorságba felöltözni motoros ruhába, hisz még is csak augusztusi 170 fok meleg van, ezért megérkeztem az oktatóm irodájához egy farmerbe és egy rövid ujjú polóba. Majdnem keresztre feszített mondván: ha gyakorolunk is, akkor is BE KELL ÖLTÖZNI! Végülis igaza volt( meg nem is engedtek volna be másként) de hát én nekem- a rákenról kőbányai gyereknek- ne kelljen már gondoltam magamban. Így hát gyorsan vissza haza, beöltözni, ki a rutin pályára. Körülbelül háromnegyed órát kerülgettem az istenverte bólyákat meg csináltam a nyolcasokat amikor azt mondtam elég! Menjünk vissza mert én már vattát köpök! Következő alkalommal már elkisért két mototorzni vágyó hölgy is a pályára két kisebb kategóriájú motorral, na elöttük aztán ment a menőzés nem nagy sikerrel, mert az amelyik jól nézet ki az le se szart, a másik meg aki kicsit öregebb volt a kínai nagyfalnál az majdnem frontálisan ütközött velem!

Szeptember 10.-én sikeresen letettem a rutin vizsgámat, hát mondom sima ügy volt igaz volt kis izgulás de hát ha ez ilyen ripszropsz meg volt akkor a forgalmival sem lehet nagy gond. Gondoltam én....

A forgalmi vizsgák elmesélése elött pár szót arról a motorról amivel vizsgáztam. Egy suzuki gs 500as naked bike de egészen az őskori, aminek a felépítése még egy az egyben a speed gépekre hajaz. Ami nálam azt jelenti hogy egy kész kínszenvedés volt vele a motorozás. Az egész felsőtest a csuklókra nehezedik, a lábtartó annyira hátúl van hogy az eslő pár alkalommal be is görcsölt mind két lábam, de hozzá szoktam. Muszály volt. Mivel "tanulós" motor így a váltója eléggé el volt már kopva sokszor sikerült egyes fokozatból nem kettesbe hanem üresbe kapcsolni nagy örömömre, viszont a fékek iszonyat jól fogtak! sajnos a gyorsulását nem igazán tudtam élvezni vagy kipróbálni de ment volna az a gép ha odaba...nak neki.

Az első forgalmi vizsga elött egy alkalalommal mentem motorozni, körbe jártuk a lehetséges vizsgaútvonalokat, megegyeztünk oktatómmal hogy menni fog ez, következhet a vizsga!

Szeptember 24.-én beöltözve 1 doboz cigaretta elszívása után, iszonyat idegesen álltam a motor mellett, oktatóm nyugtatgatott, nem sok reményel. Megjött a vizsgabiztos, motorra fel nézzük át ketten, aztán induljunk. Sürgetett, kapkodott, nem tett jót az én növekvő vérnyomásomnak. Az eslő rossz ómen ekkor jelentkezett: nem volt jó a rádiós adóvevő amivel írányítgatnak. Cserélgettük az elemeket, a füleseket, az adóvevőket, aztán kb a 4. variációnál sikerült megtalálni a jó elemet, a jó fülest és a jó rádiót! Elindultunk, ügyesen, szépen. a pályától kb 100 méterre, beszóltak hogy akkor most egy balos kanyart tessék csinálni. Zebrás kereszteződésről van szó és pont akkor kellet egy anyukának a babakocsival oda érkeznie. Mondom magamban még nem lépet le úgy hogy go johnny goooo! Kanyar bevéve, belenéztem a visszapillantómba erre ők átengedték. Akkor érztem hogy na bukta van. Így is lett. Rögtön fordultunk vissza, és ennyi volt. Iszonyat letörtség következett utána és megfogadtam hogy ha mégegyszer zebránál nem is hogy babakocsis anyukát, lehet az akár összekulázot nadrágú csöves is, az ölembe fogom átvinni és csak utána megyek át a zebrán!

Következő vizsgám, pontosabban pótvizsgám óktober 8.-án sikeresen letettem! Mindenkit átengedtem mindenhol, 40km/h sebbeségnél többel nem mentem, a Havanna lakótelep elött a zebránál egy gyereket majdnem megvertem mert átakart engedni engem a zebrán, mondom öcsi ne szórakozz vizsgázom, húzzá át!

Így hát nem sokára már a nagy vasra ülök át, ördög eladósorban várja az új tulajt, én meg várom a jóidőt mert imádom a motorozást de szélben, esőben nem az igazi! Esőben és szélben is élmény a motorzás csak kissé horrorisztikus tud lenni. De hát ezt válalnia kell annak aki vadnak született...

Szombat este, házibuli, mézes bodza, energiatital, konyha, mérleg és ez az eredménye:

Hirtelen felindulásból összevetettük autóink tudását. Olyan szempontok szerint vizsgáltuk őket, mint gyorsulás, lassulás, megbízhatóság, kényelem, csomagtér, fordulókör, stb...
A négy autóból négy teljesítette a tesztnapot, ez már magában hatalmas teljesítmény. 

Tesztnapunk a következő eredményeket hozta:

1. helyezett: Kópé, azaz Renault Megane Coupe 1.6 16v
2. helyezett: Cori, azaz Toyota Corolla 1.6 16v
3. helyezett: Kékvillám, azaz Suzuki Swift 1.0 6v
4. helyezett: Lajos, azaz Daewoo Lanos 1.5 8v benzin/gáz 

Ha mást nem is, de azt biztosan levonhatjuk tanulságul, hogy egy álmos vasárnap délután, amikor az embernek semmi kedve nincs kimenni az utcára a borongós idő miatt, akkor össze kell beszélni pár baráttal és megejteni egy ilyen tesztet, mert az biztos, hogy az amúgy reménytelen nap boldogsággal, nevetéssel, humorral teli lesz.
Gondolok itt olyanokra ,mint:
- amikor az ezres Suzukinak majdnem kevés volt a kijelölt útszakasz a 0-100-as gyorsuláshoz
- amikor kerestük a Corollában a belső órát (pár nappal a tesztet megelőzően a fejegység bekötése során némi amperszag és szikra jelenségével feláldozta magát a belső óra a zene érdekében)
- amikor egy Lanos fogyasztása 10 liter
- amikor a Megane szervócsövéből könnyező hidraulikafolyadék előbukkant
(Itt szeretném megjegyezni, hogy ha kedves olvasónknak nincsenek barátai, vagy humorérzéke, vagy netán egyikse, akkor értesítsen minket, mert egy kis hülyeségre bármikor kaphatóak vagyunk)

Egy Toyota Corolla lett a Mazda utódja. Sokkal kényelmesebb vezetni, és jóval barátibb, komfortosabb is, mint az Mx volt, de azért van, ami ebből is hiányzik. Ilyen például a napfénytető, vagy a nagy áttételes kormánymű és gömbölyded, formás bódé.

A csodálatos 1995 hónapjainak egyik szüleménye az autó. 1.6-os benzines, hengerenkénti befecskendezéses 4A-FE motorral szerelt a Cori. 

Többet majd a tapasztalatszerzéssel egyidejűleg rögzítek...  

Tibor barátunknak 22 év alatt nőtt ennyi arcszőrzete:)

A gond az, hogy leborotválta, így újabb 22 évet kell várnunk erre a pillanatra:)

Ha valaki megirigyelte volna a Tibi barátunk Gti-jét, annak adhatok egy esetleges tippet! Némi ráfordítással újabbgyilkológépet lehetne építeni ebből a paripából:

 Majdnem fél évig jártunk! Szép volt, jó volt, de eljött a megvilágosodás napja, miszerint túl kellett adni rajta, mert most talán még "normálisan" ki tudok szállni belőle. Így is lett, próbaképpen feltettem egy hírdetést kedden és csütörtökön már el is vitték.
Egy szatyornyi cucc maradt belőle mindössze, ami jobbára kerékkulcs, cd-k, ilyesmik. Nagyon nem volt jó érzés, amikor más indította be és ment el vele, de soha sem mondta senki, hogy a szakítások könnyű esetek.

Agyalás az viszont most van, hogy mi legyen az újabb áldozat. 90%-ban japán autóban gondolkodom nem véletlenül! Reméljük minnél hamarabb találunk valami csinos kis példányt, hogy a szívemben tátongó űr is betöltődjön és újra lehessen miről témázni:-)

Két kép azokról, akik őrzik a műhelyt, de amikor nincs erre szükség, akkor sem mutyiznak, hanem egészen más dolguk van:

  Steve - aki épp birodalmat épít       Pici és Mázli - akik megszexualizálják egymást

Alapszabály: gyorskocsiba nem csak erős motor kell, hanem a súlyfelesleg száműzése is elkerülhetetlen ténylező. Így is lett a kicsi Suzukival is, hiszen rengeteg volt benne a "plusz súly, ami nem kell"! Ezzel a jelmondattal ürült ki és specializálódott a Gti belseje csak a fontos, belső, használati dolgokra, mint például az ülés, a műszerfal, vagy a kézifékkar a sebességváltóval. És ezzel nagyjából le is írtam a mostani helyzetet. Ami likvidálásra került: szőnyeg, műanyagok, hátsó ülés, hátsó kárpitok, stb.

Fontos megjegyezni, hogy a padló alján elhelyezett hangszigetelő kátránylapokat is felszedte Tibor barátunk, nagyon aprólékos és türelemteljes munkával, így a kátránylapok felszedésével 18 kg-ot könnyült a méregzsák.

 
A kipakolás után egy belső festés következett, majd mehet bele az ülés, a maradék műanyag és máris megvan a versenykocsifíling és persze a 18 kg minusz! Most még verhetetlenebb:-)